Pécs belvárosa - mint számos más magyar nagyvárosban – igen komoly forgalmi problémákkal küzd. Jó szokás szerint az irodák, és közhivatalok nagy része a belsőbb kerületekben (esetünkben értelemszerűen egy darab) található, így igen jelentős forgalmat generál. A helyzet sok esetben rendkívül súlyos forgalmi problémákat idéz elő, különösen a reggeli és délutáni csúcsidőkben.

A helyzet oldására Európában többféle megoldással is próbálkoztak, és a legújabb hírek szerint a Baranyai megyeszékhelyen is felröppent egy új javaslat. A városatyák – Dévényi Sándor építész kezdeményezésére – legújabb ötlete a szűkebb értelemben belváros forgalmának korlátozására, egyenlőre ismeretlen vezérlésű sorompók elhelyezése a fő behajtási útvonalon.

– Egy újabb tervezői pályázatot szeretnénk kiírni a modern, sorompós belvárosi beléptetőrendszer kialakítására, miután az előző érvénytelen volt – közölte Dévényi Sándor, Pécs városfejlesztési bizottságának elnöke. Megerősítve egy korábbi nyilatkozatát, elmondta, Pécs csökkentett forgalmú övezettel védett területeinek végpontjain sorompós ki- és behajtási rendszert kívánnak megvalósítani. Hogy pontosan mifélét, az a tervezőkön is múlik, de szóba jöhet olyan rendszer is, amely az autók rendszámát olvasná le.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy a cél nem a bevételek növelése lenne a csökkentett forgalmú övezetben, hanem az ellenőrzés, és a jó értelemben vett korlátozás, a szűken vett belváros forgalmának további mérséklése. A sorompós rendszerrel kiküszöbölhetőek lennének az olyan, ma élő problémát jelentő jelenségek, minthogy elhúzódik, vagy nem a megfelelős időben történik a belvárosi áruszállítás, a csak rövid, meghatározott időre szóló, más célú behajtás, avagy a trükközés, az engedély megfizetésének elkerülésére tett kísérletek.

Bama.hu

Próbáljuk meg konstruktívan megközelíteni a problémát. Helyezzük egy idealista környezetbe az eseményeket, és némítsuk el azokat a felhangokat, miszerint az egész beruházás csak a vezetői juttatások és a helyi – holdudvar – vállalkozói körök bevételének kiegészítését szolgálná. Ne is gondoljunk olyanra sem, hogy az esetleges belépő „kulcsok” odaítélése is kisebb-nagyobb panamázások színteréül szolgálna. Mégsem Zsarátnokról beszélünk.

A probléma gyökere még csak nem is a mában van, hanem mélyen a múltban gyökerezik, és jó szokás szerint eleink – nem ismervén a jövőbelátás csodálatos képességét – halmozták a hibákat. A legnagyobb gondokkal a Pécshez hasonló kora középkori városszerkezetre épülő települések küzdenek. Több száz évvel ezelőtt, ugyanis nem volt szempont a XX. századi gépjárműforgalom, és infrastruktúra befogadása.

Azért érdemes azon eltűnődni egy pillanatra hogy 200 évvel ezelőtt az angol jövőkutatók abban látták a legkomolyabb veszélyt, hogy a ló vontatta tömegközlekedés akkori fejlődése mellett az 1900-as évekre London elmerül majd a lószarban. Vagy vegyünk egy későbbi példát.

Szintén aktuális probléma a szocialista tulajdonviszonyokra méretezett lakótelepi parkolóhelyek száma is. Ki gondolta volna ’70-ben, ’80-ban, hogy kései leszármazottaik majd 0 Ft befizetésével juthatnak vadiúj gépkocsihoz. Ráadásul azonnal…

Pont az ellenkezője volt a cél. Magas falak, szűk utcák, mert akkoriban a keletről nagy valószínűséggel nem a vendégmunkások áradata érkezett.
A mai belvárost így hát fallal vették körül eleink védve az értékeiket. A középkori városfalaknak a védelmi funkción túl később más szerepe is akadt. A környékbeli kézművesek és kereskedők, kihasználva az „előre gyártott” építőelemet, a fal tövébe települtek, ahhoz építve házaikat. Ezek jórészt megmaradtak a mának, így sokuk védelmet élvez, tehát nem úgy megy az újjátervezés hogy lebontjuk a régi házakat, és rittyentünk egy szép nagy parkolóházat, vagy mélygarázst.

Mélygarázs…Az éremnek két oldala van, itt sincs ez másképp. Azt már tudjuk, hogy mi van a föld felett, no de alatta? Pécs gyakorlatilag egy óriási ásatás lehetne, alig akad a városban pár négyzetméternyi terület ami alatt ne akadna valamilyen, római/ókeresztény/török emlék, rom. Ahol pedig épp nincs, ott török temető van. Még mélyebben pedig egy kiterjedt pincerendszert találunk, ami egészen megdöbbentő dimenziókkal rendelkezik, és sokan nincsenek is tisztában a létével, nem hogy a kiterjedésével.

A Centrum mélygarázs építését megelőző feltárás a Kossuth tér alatt.

Ez tehát az alapállapot, innen indulunk. A következő lépés a szabályozási terv, ami gondolom alapvetően nem akadályozná meg egy komolyabb parkolóház kivitelezését, a költségeket azonban bizonyára horrorisztikussá tenné, ami tekintve a hosszú távú megtérülést elriasztja a potenciális megrendelőket. (A város ismert költségvetési helyzete miatt, önkormányzati beruházást nem is feltételezek.)

Jelen állás szerint, aki nem lesz jogosult a belső zónába való behajtásra, annak három választása van. A központhoz legközelebbi a frissen átadott ropogós Centrum Parkoló mélygarázs. Ennek az építménynek sem volt akadályoktól mentes a kivitelezése, hiszen egy közműalagutakkal bőségesen megrogyasztott ex-parkoló alá kellett süllyeszteni az építményt. Ugyan valójában a megvalósult egy szintes megoldás gyakorlatilag nem jelent könnyebbséget – hiszen a befogadóképessége szinte azonos az eredeti parkolóéval -, ellenben vitathatatlanul emeli a belváros fényét, hiszen a szürke aszfaltot világos térkő, és a parkoló autókat kávézók teraszai váltották fel.

A Kossuth tér ma, alatta a mélygarázs.

A következő verzió a szomszédos bevásárlóközpont tetején lévő parkoló. Ez volt, amikor megépült sokat segített, de a szemfüles vezetőség élt a lehetőséggel, és kihasználva az igényeket jól feljebb is emelte az egy órán túli parkolás árát. (Személyes véleményem szerint ezzel jelentősen ugyan nem tudták csökkenteni az ott parkoló autók számát - mert azért egy óra alatt sok mindent el lehet intézni -, viszont hosszútávon még talán máshol érdemesebb is parkolni, mert anyu egy pár órás shopping után egész szép summát kell beleszórjon a jegy automatába.)

A harmadik verzió – és talán a jövőbeni megoldás kulcsa – az ún. „centrumparkoló”. (Ez esetben a szomszédos áruház a keresztanya.) Ez egy meglehetősen nagy terület, és bár a geotechnikai adottságait nem ismerem, de a nagy számú kéregető, és a humusz eltakarítása után, itt egy nagyon komoly – többszintes – teremgarázs lenne létrehozható.

No de várjunk csak! Az eredeti indok az, hogy a szűken vett belváros forgalmát akarják csökkenteni. A hamarosan életbe lépő forgalmi rend a következő:

Az így lezárt utcákban gyakorlatilag csak a lakók parkolnak állandó jelleggel, ami meglepő módon nem túl megterhelő. Bármikor találni szabad helyet. A szállítók, pékek stb. kategória továbbra is be tud majd menni, mert be kell. Civilek elenyésző számban hajtanak be, amúgy is jó bevételi forrás az ők büntetése. De akkor milyen forgalmat fog ez a rendszer csökkenteni? Száz, vagy több száz millióért?

Spórolnánk inkább parkolóházra…